A mezőgazdasági termelőknek sok szempontot kell figyelembe venniük, amikor eldöntik, milyen növényekbe fektessenek be. A földterület méretétől függetlenül minden gazda megpróbálja maximalizálni a termesztés teljesítményét, és meghatározni, hogy melyik növényeket a legjövedelmezőbb termeszteni. Minden szempontot figyelembe véve minden termelőnek érdemes lenne kifejezetten egy bizonyos növényt számításba vennie, mégpedig a kendert.

A kender az egyik legrégebb óta termesztett növény, melynek történelme több mint 10 000 évre nyúlik vissza. A kender a kannabisz egy fajtája, melyet magjáért és száráért termesztenek. A kender egy hihetetlenül sokoldalú haszonnövény, mely több ezer termék előállítására használható, az ételtől a papíron keresztül a műanyag kompozitokig és még sok egyéb termékig.

Ha egy igazán értékes növényt keresel, a kendert mindenképp vizsgáld meg közelebbről. Itt bepillantást engedünk néhány érdekes ténybe, melyeket eddig valószínűleg nem hallottál a kenderről, és megmutatjuk azt is, miért lenne jó mindannyiunknak, ha többet termesztenénk belőle.

A kender előnyei: az EU Green Deal

Mielőtt belevetnénk magunkat a kendertermesztés számos előnyébe, fontos kiemelni, hogy a kender tökéletes forrása az uniós ‘zöld megállapodásban’ kitűzött célok teljesítésének. Az EU Green Deal az Európai Bizottság törvénycsomag-javaslata, melynek célja, hogy 2050-ig (karbon)semlegessé tegye az éghajlatot Európában.

A kender, mint fenntartható és sokoldalú növény, amely nagyon kevés vizet és szinte semmilyen növényvédőszert nem igényel, szorosan illeszkedik az EU Green Deal kezdeményezéseihez, amelyek az éghajlatváltozással, az ipari és agrárpolitikával, a fenntarthatósággal, a szénmegkötéssel és a biodiverzitással kapcsolatosak.

A kendertermesztés számos előnyt kínál az EU Green Deal céljainak megvalósításához. Ez egy természetes, vegyszermentes növény, amely növényvédő- és gyomirtó szerek használata nélkül kiválóan fejlődik az európai éghajlaton. Emellett támogatja a biodiverzitást, csökkenti a légkörben található szén-dioxid mennyiségét, és fenntartható forrásként szolgál több ezer termék számára.

Kender – a csodanövény

Nem lenne túlzás a kendert csodanövénynek nevezni. Vitathatatlanul a legfenntarthatóbb és legsokoldalúbb növény, amelyet termeszthetsz. Az egész kender növény – a száraktól a magokon keresztül a virágokig – felhasználható kereskedelmi célokra, melyet ha erős vegyszerek nélkül termesztenek, számos, jelenleg forgalomban lévő terméket helyettesíthet, méghozzá minimális környezeti hatással. 

Arról nem is beszélve, hogy sokan szuperélelmiszerként emlegetik a kendert, méghozzá jó okkal. A növény magjai sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek az egészséges táplálkozás fenntartásához szükségesek. Az aminosavak teljes spektrumával és az omega 3 – omega 6 zsírsavak szinte tökéletes egyensúlyával, valamint vassal, E-vitaminnal és sok egyéb tápanyaggal a kendermag a legtáplálóbb összetételű élelmiszerek közé tartozik. A kendermagot ehetjük nyersen vagy őrölve, ételbe keverve, vagy olajjá préselve. Tápláló madáreleségként és állati takarmányaként is felhasználható.

#1 Gyorsan növekszik

A kender hihetetlenül gyorsan növekszik. Tulajdonképpen a gazdáknak csak körülbelül 60 napot kell várniuk az ültetés után, mikor a rostjáért termesztett kender már készen is áll a kombájnnal történő betakarításra. A vetés után körülbelül 90–120 nappal a kendermag is betakarítható. Néhány termelő, aki a kendert virágáért termeszti, úgy véli, hogy a betakarítást kézzel a legjobb végezni (macséta vagy olló segítségével), hogy a virág gyanta trichómái sértetlenek maradjanak.

Hogy ez a gyors növekedés mit jelent a termesztőknek? Azt, hogy évente több betakarítás is lehetséges, mellyel jelentősebb össztermés érhető el. Ez azt is jelenti, hogy a kender remek lehetőség a hidegebb éghajlatú területeken élők számára is, ahol rövidebb termő időszak áll rendelkezésre.

#2 Betegségálló növény

Ha mezőgazdasági termelő vagy, tudod, hogy a kockázat fontos szempont. A betegségek és kártevők okozta bizonytalanságok nagy hatással lehetnek a mezőgazdasági termelő beruházásának megtérülésére.

Szerencsére a kender egy strapabíró növény, amely természetes módon ellenáll a leggyakoribb betegségeknek és kártevőknek. Nem arról van szó, hogy mindezek egyáltalán nem jelentenek veszélyt a kenderre, de a növény gyors növekedési sebessége és természetesen erős természete lehetővé teszi, hogy legyőzze a legtöbb betegség és kártevő támadását.

Ez azt is jelenti, hogy a gazdák korlátozhatják, vagy akár el is kerülhetik a növényvédőszerek használatát. Ez mindenképpen pozitív a termelők költségvetésére nézve, de még fontosabb, hogy segít elkerülni a vegyi növényvédőszerek alkalmazását, amelyek maradék szennyeződést okozhatnak a termékekben. A kender növényre permetezett mérgező növényvédőszerek a közeli talajba és vízforrásokba is átkerülhetnek, negatívan befolyásolva a helyi biológiai környezetet. 

A rovarirtókhoz hasonlóan sok kendertermesztő kerüli a gyomirtó szerek használatát is, mert hatással lehetnek a helyi élővilágra, vagy a kendernövényekben felszívódhatnak, és részben átkerülhetnek a késztermékekbe.

#3 A növekedéshez kevesebb vízre van szüksége

A kendernövények általában szárazságtűrőek és kevés víz mellett is gyorsan növekednek. Ez azt jelenti, hogy a gazdák jóval alacsonyabb vízszámlára számíthatnak, mintha más, vízigényesebb növényeket választanának, például mandulát, avokádót vagy gyapotot. Ráadásul a kender szárazságtűrő jellege azt is jelenti, hogy a szárazabb éghajlatú területeken élő termelők is beépíthetik a növényt a vetésforgóba.

A kendernek a gyapothoz képest négyszer kevesebb vízre van szüksége a fejlődéshez. Bár a legtöbb ruházat manapság pamutból készül, a kender ideálisabb megoldás lehet az ingek, nadrágok és más ruhadarabok előállításához. Nem beszélve arról, hogy egyetlen hektár kender annyi rostot termel, mint közel két vagy három hektár pamut. Ráadásul a kender rostjaiból könnyű, nedvszívó és a mikrobák ellen aktív természetű ruhadarabokat lehet előállítani.

A gazdáknak többnyire csak abban az esetben szükséges locsolni, ha a talaj kimerült és kiszáradt. A kendert azonban érdemes a növekedési folyamat során korábban többször öntözi. Az első hat hétben a talajba ültetett kendermagok érzékenyebbek a szárazságra, és rendszeresebb öntözést igényelnek.

#4 Szénmegkötés

Amellett, hogy kevesebb vegyszerre és kevesebb vízre van szüksége, a kendernek van még egy jellemzője, amely pozitív a környezetre nézve, méghozzá az, hogy elnyeli a szén-dioxidot (CO2) a levegőből. A kendertermesztést „szén-negatívnak” tekintik, mivel a kendernövény megköti a levegőből kivont szenet, és erőteljes szárakká és levelekké alakítja.

Bizonyított tény, hogy a kender hektáronként több CO2-t szív fel, mint bármely erdő vagy haszonnövény. Egy hektár kender elképesztő mennyiségű, 15 tonna szén-dioxidot képes elnyelni. Hatékony szénmegkötési képességével és növekedési sebességével a kender az egyik leggyorsabban elérhető eszköz, mely a szén-dioxidot biomasszává alakítja, ezzel pedig potenciális megoldás az éghajlati problémákra. 

A szén-dioxid, a bolygó felmelegedését előmozdító fő üvegházhatású gáz hatékony megkötésével a kendertermesztés hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

#5 Ipari feldolgozás és a kender többszörös felhasználása

A kender egy végtelenül sokoldalú növény, melynek több ezer különböző felhasználási módja létezik. Valójában a kendernövény minden része, a magjától a szárán keresztül a virágáig, valamilyen módon vagy formában fenntartható forrásként használható számos termék előállítására, beleértve a környezetbarát csomagolóanyagokat és a bioműanyagokat is.

A kender felhasználható például az alábbi termékek előállításához:

• Emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer
• Állati takarmány, eledel
• Bőr- és hajápolási termékek
• Bioüzemanyagok
• Bioműanyag
• Környezetbarát építőanyagok (kenderbeton)
• Textil (ruházati szövet, vászon, kötél)
• Papír
• és még sok más!

A kender emellett természetesen gazdagabb kannabidiolban (CBD), mint tetrahidrokannabinolban (THC), így ideális CBD termékek előállításához. A THC-vel ellentétben a CBD nem bódító hatású, ennek is köszönhető, hogy mára a CBD olaj nagyon keresett termék, melyet széles körben használnak az egészség és jó közérzet természetes támogatására.

#6 Beltérben és szabadban egyaránt termeszthető

A kender rendkívül strapabíró növény, amely a legtöbb környezetben megterem, ami azt jelenti, hogy a termelők választhatnak, hogy a növényt beltérben vagy a szabadban akarják-e termeszteni. A szélsőséges sivatagi éghajlatot és a magas hegyvidékeket leszámítva a kender akár zord körülmények között is képes növekedni.

Ennek ellenére a legtöbben úgy döntenek, hogy kenderüket kint termesztik. A kender ugyanis sokféle természeti környezetben életképes. Hosszú, vékony szárakkal és mélyre nyúló gyökerekkel rendelkezik, és tágas helyet igényel ahhoz, hogy megfelelő mértékben tudjon fejlődni. A termelők általában azt tapasztalják, hogy a szabadban történő termesztés, ellentétben a beltérrel, lehetővé teszi számukra, hogy alacsony költség mellett jelentős mennyiségű kenderhez jussanak.

A szabadban általában a porzós és termős kender növényeket szorosan egymás mellé ültetik, hogy ösztönözzék a szél általi beporzást és növeljék a vetőmagtermelést. A sűrűn telepített kenderföldek a gyomnövények populációinak természetes visszafogásában is segítenek.

Ha úgy döntesz, hogy a kendert beltérben fogod termeszteni, akkor kontrollált környezetet kell teremtened mesterséges világítással és ideális hőmérséklet-szabályozókkal, hogy biztosítani tudd a szükséges feltételeket a növények növekedéséhez és virágzásához.

#7 Helyettesítheti a műanyagokat és más anyagokat

Az évezredek óta termesztett kender helyettesítheti a bizonyos termékek gyártása során alkalmazott, környezetre káros alapanyagokat.

Például a kenderből biológiailag lebomló műanyagot lehet gyártani, amely környezetbarátabb, mint a hagyományos kőolaj alapú műanyagok. Az autóipar vezetői már értik, hogy a kendertermesztés milyen jelentőséggel bírhat az autógyártás számára, különösen a szénszál és az üvegszál helyettesítésére az ajtópanelekben, és így tovább. 

A kendert házak építésénél is használják már szigetelésként, valamint erős, könnyű és légáteresztő építőanyagként, melyet kenderbetonnak neveznek. Sőt, a kőolaj alapú üzemanyagot is helyettesítheti, ha biodízelt készítenek belőle. A kender alapú bioüzemanyag környezetbarátabb, mint a benzin, és a már létező járművekben is használható.

Egyre növekvő iparág

A Persistence Market Research adatai szerint a globális kenderipar hatalmas nyereséget tartogat az elkövetkező években: az éves növekedési ütemet 18,3%-ra becsüli 2018. és 2027. között.

A kender fenntarthatósága és sokoldalúsága kivételes lehetőséget kínál a kenderiparba belépni tervező gazdaságok számára. A kendertermékek iránti érdeklődés rohamosan növekszik, és nem is olyan elrugaszkodott feltételezés, hogy a kenderre irányuló kiemelt  figyelem, és persze a növény számtalan előnye még nagyobb keresletet eredményez a közeljövőben, valamint arra ösztönzi majd az embereket, hogy újabb és újabb módokat fedezzenek fel a növény felhasználására. Ami pedig a kendertermesztők profitszerzését illeti, rengeteg féle lehetőség áll a rendelkezésükre. Arról nem is beszélve, hogy a kendertermesztőket csodás érzéssel töltheti el az, hogy termőföldjükön fenntartható, környezetbarát növények nőnek, amelyek pozitívan befolyásolják a körülöttük lévő élővilágot.